Budapest a menny kapujában – Frenák Pál értelmezésében

A kortárs táncszínház egyedi, autentikus stílust teremtő magyar művésze 1982-től Párizsban dolgozott, 2000-ben pedig Budapestre tette át a székhelyét, de kétlakiságát a mai napig tartja. „A családom egyik része Párizsban, a másik része Budapesten él, ezért nekem megadatik az a szerencse, hogy oda hazamegyek és ide hazajövök” – mondja Frenák Pál táncművész-koreográfus, a FrenÁk Társulat vezetője, akinek munkássága univerzális dimenziókba emeli a kortárs táncművészetet. 

A szülei siketek és nagyothallók voltak, így az ő jelnyelvüket anyanyelveként sajátította el, és ez a kommunikációs rendszer nagymértékben inspirálta koreográfusi munkájában.  „Mivel – miközben mégis csak hallottam – ez egy sajátos, kettős szemléletmóddal vértezett fel” – teszi hozzá. Gyakran fogalmaz úgy, hogy darabjaiban a „letisztult valóságot láttatja”; előadásai pedig nemcsak a táncosait veszik igénybe, hanem mentális-érzelmi értelemben a nézőket is megdolgoztatják. Az inkább frontálisan dolgozó alkotóktól a spirális-organikus mozgásrendszer és a deleuze-i [utalás Gilles Deleuze belga filozófusra] periférikus látásmód különbözteti meg, de Francis Bacon ír születésű brit festőművész és Bartók Béla magyar zeneszerző-zongoraművész is hatott rá.

Fotó: Hegedűs Róbert

Társulatával, a Company FrenÁkkal huszonöt éve járja a világot. Egyedi formanyelvével – és a különböző művészeti ágak ötvözésével – új műfajt teremtett. Mindig is meghökkentő dimenziókat nyitva alkotott. Horizontális-vertikális-spirális rendszerével folyamatosan meglepi a közönséget. Táncművészeivel izgalmas látvány- és akusztikai világot hoz létre, és sajátos módon lebegteti őket a levegőben. 

Fight (fotó: Rohonczi Anita)

Nagy szerepe volt a Trafó Kortárs Művészetek Háza nemzetközi elismertségében; darabjait az Opera, a Nemzeti Táncszínház és a Művészetek Palotája (Müpa) is játssza. 2023 tavaszán Secret Off_Man című legújabb, izgalmas darabját láthattuk a Müpában. Eklektikus látásmódjából adódóan ajánlja az Opera, a Nemzeti Táncszínház, a Trafó és a Müpa egyéb előadásait is.

Fotó: Boczkó Tamás

Számára Budapest az izgalmak és a titkok városa, amivel a látogatónak is meg kell küzdenie. „A Budapestet jellemző lüktető energiába átszivárog az a több évszázados kulturális élményanyag-lenyomat, amitől a város hatása senkiben nem múlik el nyomtalanul – fogalmaz. – Ez egyúttal a kontrasztok városa is, ami néhol beszippantja, majd kitaszítja a látogatót, aki szinte tehetetlennek érzi magát, hisz' egyiknek sem tud ellenállni. Budapest építészeti dimenziói is fantasztikus perspektívát nyitnak meg. Ha fölnézünk, és szemügyre vesszük a sok egyedi építészeti csodát, az olyan, mintha kibújnánk a sötétből, a fény felé fordulnánk, és fölmennénk a mennybe.”

A cikk a Birth of a Metropolis című kiadványban jelent meg, amely az Art is Business és a Budapest Brand partnerségével valósult meg a Budapest 150 ünnepi sorozat részeként. 

Lásd még:

Trafó – színház a senki földjén

A díva a boldogító igent is az Operaházban mondta ki
– Interjú Rost Andreával

„Azt elfelejtettem mondani, hogy szebb sem lehet”

Fürdőző Budapest

Budapest, a kávéváros

Budapest, a szórakoztató város

Nemzeti művészet

Az új korszak mecénásai

Társas körökkel a kultúráért

Ipari fejlődés

Új lehetőségek a tömegközlekedésben

Építészeti megújulás

Budapest születése

Budapest a múltból táplálkozik, de a jövőbe tekint

Nyitókép: Frenák Pál (forrás: Frenák Pál)