Jurányi Produkciós Közösségi Inkubátorház, a független alkotók és produkciók befogadója

A Margit-negyedi Jurányi utcában található  – korábban iskolaként funkcionáló, 6700 négyzetméteres – épület az egyik legizgalmasabb kulturális intézményként 2012-ben nyitotta meg kapuit azzal az igénnyel, hogy összefogja és segítse a független társulatokat és művészeket.

Az előd iskolát jellemző szellemiség az új bérlő, a Jurányi Ház működésében is tetten érhető tehetséggondozás, fiatalos légkör és értékteremtés formájában, miközben a korábbi osztálytermek és tanári szobák próbatermekké, irodákká, műhelyekké és showroomokká alakultak, az egykori tornatermekből játszóhelyek váltak, a régi sulibüféből pedig kávézó és galéria lett.

Fotó: Gulyás Dóra

Az épület négy szintjén jelenleg több mint hatvan alkotói csoport, tánc- és színházi társulat, képzőművész dolgozik, illetve tartanak rajzszakkört, jógaórát, kortárstáncórát, továbbá vannak táskakészítő workshopok, szakmai beszélgetések, könyvbemutatók és kiállítások is. Sikerességük objektív mutatója az az évi körülbelül háromszázötven esemény is, ami még egy hasonló méretű befogadószínház átlagszámait is túlszárnyalja.

Fotó: Gulyás Dóra

A megálmodó, Rozgonyi-Kulcsár Viktória egy máig egyedülálló intézményt, produkciós közösségi inkubátorházat hozott létre, amely a főváros kulturális életének meghatározó helyszínévé, a kortárs művészeti közeg pezsgő színfoltjává vált. Az Inkubátorház mint „művészeti keltető” működési modelljét tekintve páratlan a hazai színházi-művészeti térben. A Jurányi Házat üzemeltető FÜGE Egyesület produkciós és ernyőszervezetként is működik, számos új produkciót hoz létre, tehetséggondozó projektjeinek köszönhetően sok-sok fiatal, pályakezdő művészt tud felkarolni és támogatni.

Fotó: Simon Iringó

A Házon belül 2013-ban – többek között a képzőművészeket, dizájnereket, média- és fotóművészeket, valamint interdiszciplinás projektekkel foglalkozó vizuális művészeket támogatandó – létrejött a megközelítőleg hatvan négyzetméteres kiállítóterű Jurányi Galéria. Indulásakor, egyéni koncepciótól vezérelve a falait fekete, speciális táblafestékkel festették le, és – Szirtes János alapító kurátor ötlete alapján – a felkért művészek a fekete falakra közvetlenül fehér, esetleg színes táblakrétával készítették kiállítási anyagukat. A Galéria arculata az idei évadban változott meg: a korábbi, feketére festett falakra készült krétarajzokat hagyományosabb módon kiállítható fotók és festmények váltották fel. 

A cikk a Birth of a Metropolis című kiadványban jelent meg, amely az Art is Business és a Budapest Brand partnerségével valósult meg a Budapest 150 ünnepi sorozat részeként. 

Lásd még:

Madaras Gergely a „budapesti arany háromszögről”, ahol minden sarkon akad zenéhez kapcsolható dolog

Magyar Zene Háza – zenés oázis a Ligetben

Trafó – színház a senki földjén

A díva a boldogító igent is az Operaházban mondta ki
– Interjú Rost Andreával

„Azt elfelejtettem mondani, hogy szebb sem lehet”

Fürdőző Budapest

Budapest, a kávéváros

Budapest, a szórakoztató város

Nemzeti művészet

Az új korszak mecénásai

Társas körökkel a kultúráért

Ipari fejlődés

Új lehetőségek a tömegközlekedésben

Építészeti megújulás

Budapest születése

Budapest a múltból táplálkozik, de a jövőbe tekint

Nyitókép: Rozgonyi-Kulcsár Viktória (fotó: Gulyás Dóra)