Mecénások nélkül nincs kultúra 

Nem is találhattunk volna ikonikusabb helyszínt a mecénáskönyvünk bemutatására: az ország egyik legismertebb kultúrapártolója, a nemzeti könyvtár alapítója, Széchényi Ferenc könyvei előtt beszélgettek a kötet szerzői és szereplői a kultúra támogatásának újkori történetéről. Az Országos Széchényi Könyvtár Széchényi-könyvestek programsorozatában bemutatott kötet azt vizsgálja, miként alakult a mecenatúra szerepe Magyarországon a századforduló polgári támogatási modelljeitől a két világháború közötti időszakon át az államszocializmus „láthatatlan” mecénási gyakorlatáig, valamint a rendszerváltás utáni vállalati és magánkezdeményezésekig. A kötet létrejötte is a mecenatúra szép példája: megjelenését vállalati és magántámogatók tették lehetővé. 

„A könyv egyik legfontosabb tanulsága, hogy a kultúra fennmaradása minden korszakban személyes döntéseken, illetve közösségi felelősségvállaláson múlt – és múlik ma is” – fogalmazott L. Horváth Katalin, a kiadvány szerkesztője.

A kerekasztal-beszélgetés résztvevői (balról jobbra): Pistyur Veronika, dr. Légrádi Gergely, Demján Lídia, Domak István, Oláh Ildikó, Podonyi Hedvig, L. Horváth Katalin, Ivanics Tamás és Balogh Máté András, az Art is Business elnöke (fotó: Török Dániel)

A kötet hivatalos bemutatóján a Domak István vezette kerekasztal-beszélgetésben L. Horváth Katalin; Podonyi Hedvig és Oláh Ildikó, a könyv szerzői; Pistyur Veronika, a kötet megjelenését is támogató House of Giving társalapítója, illetve a kiadványban is szereplő mecénások, Demján Lídia, Demján Sándor özvegye és dr. Légrádi Gergely, az eSzínház vezetője, ügyvéd közösen gondolkodtak arról, mit tanulhatunk a múlt és a jelen mecénásaitól napjaink kulturális kihívásai közepette.

A könyvbemutatón Ivanics Tamás színművész olvasott fel részleteket a kötetből (fotó: Török Dániel)

A kiadvány ugyanis nemcsak történeti áttekintés, hanem aktuális kérdéseket is felvet a kultúra finanszírozásáról és a társadalmi felelősségről, például arról, hogyan maradhat fenn a kultúra válságok, politikai fordulatok és gazdasági átalakulások idején. Kik és milyen motivációval álltak a magyar művészeti élet mögött az elmúlt több mint száz évben? Azt is vizsgálja, miként változott a kultúra támogatásának társadalmi és erkölcsi jelentősége az egyes korszakokban.

Oláh Ildikó, Podonyi Hedvig és L. Horváth Katalin a könyvbemutatón (fotó: Török Dániel)

A kötet bemutatja a XX. század első felének kiemelkedő mecénásait, többek között Radnai Bélát, a kiváló gyorsíráselméleti kutatót, valamint a kor egyik jelentős üzletemberét, ifjabb Chorin Ferencet. A könyvből megismerhető az erdélyi irodalom legnagyobb mecénása, Kemény János tevékenysége, Gerlóczy Gedeon, a Csontváry-életmű megmentője és Fellner Alfréd is, a Budapesti Operabarátok Egyesületének alelnök-ügyvezetője. Az Esterházyak társadalmi felelősségvállalása megkerülhetetlen a művészettámogatás históriájában – így Esterházy V. Pál pártfogói munkássága is –, az ő történetét is megismerhetik a könyv olvasói. A hazai kultúrtörténet aránylag kevés nő mecénást tart számon, ám Molnár Ferenc lánya, az író, műfordító, szerkesztő, irodalomszervező Sárközi Márta missziójának példázata bizonyosan fennmarad az utókornak. Csakúgy a színházi élet egyik meghatározó alakjáé, Gobbi Hildáé, aki karrierje határozott választ ad a kérdésre: vajon mi marad a színházból, a színész teljesítményéből, miután legördül a függöny?

Fotó: Onion Creative

A mecénásportrékból kirajzolódik: a művészet támogatása nem pusztán anyagi kérdés, hanem értékválasztás, hosszú távú felelősségvállalás és kulturális önazonosság is.

A történelmi jelentőségű személyiségek bemutatás mellett helyet kaptak a kötetben korunk mecénásai is, akik először vállalták a nyilvánosság előtt, hogy mesélnek arról, miként gondolkodnak a kultúratámogatásról. Olvasható Barta Péter és Winkler Nóra, Bojár Gábor, Demján Sándor, Élő Nóra, Gauder Milán, HéjjaRóbert és Molnár Júlia, Horn Péter, dr. Horváth Gábor, Horváth Péter, Jaksity György, Kósi Gábor és Kósiné Mihálkovics Edit, Kovács Nimród, KüllőiPéter, dr. Légrádi Gergely, Lukács József, Polgár András, Radnóti Zsuzsa, Rechnitzer János, Rényi Andrea, Simó György, Sófi József, Szabó András, Szamos Gabriella, dr. Szamosi Katalin, Török András, dr. Vasas Norbert, WalterKatalin és Zettwitz Sándor portréja.

Pistyur Veronika, dr. Légrádi Gergely, Demján Lídia és Domak István (fotó: Török Dániel)

Amikor a magyarországi mecenatúra elveit, illetve működési modelljeit próbáljuk megérteni, fontos kérdés, vajon mitől válik valaki mecénássá, mi az a hajtóerő, ami a számára fontos kulturális szereplők mellett tartja. A könyv zárófejezete a helyzet tisztázása és az összefüggések feltárása érdekében a hazai kulturális intézmények magántámogatásokhoz kapcsolódó menedzsereinek – Deák Zsuzsanna, a Budapesti Fesztiválzenekar forrásteremtési vezetője, dr. Főző Virág, a Magyar Állami Operaház, főigazgatói-helyettese, Hóbor Helga, a Nemzeti Táncszínház kommunikációs és értékesítési vezetője, Kosztolánczy Gábor, a Müpa vezérigazgató-helyettese, Molnár Annamária, a Molnár Ani Galéria tulajdonosa, Rozgonyi-Kulcsár Viktória, a Jurányi Produkciós Közösségi Inkubátorház vezetője, R. Schay Krisztina, a Szépművészeti Múzeum Baráti Körének szervezője, Sipos Szilvia, a Katona József Színház kiemelt támogatóinak kapcsolattartója, Varga Zsófia, a Danubia Zenekar partnerkapcsolati menedzsere és Varró Szilvia, a Zeneakadémia Baráti Körének szervezője – meglátásai alapján összefoglalja, mire érdemes figyelniük mind a mecénásoknak, mind a művészeti élet szereplőnek; hogyan érdemes a mecenatúráról gondolkodni intézményi szinten.

Hálásak vagyunk támogatóinknak, akik nélkül nem készülhetett volna el a könyv: Siemens Energy, Demján Alapítvány, House of Giving, Granit Polus, MIKOMI, Szakacsits Ventures, VEOLIA Energia Magyarország

A kiadvány megrendelhető online ITT, vagy megvásárolható a Libri kiemelt könyvesboltjaiban.

Nyitókép forrása az Onion Creative.

Lásd még:

Adni jó! – Interjú Légrádi Gergellyel, az Oppenheim Ügyvédi Iroda alapító partnerével

„Nem pénz kérdése” – A Forbes átadta az idei Év Filantrópja Díjat

Kortalan emberi történetek a színpadon – Interjú Ivanics Tamás színművésszel

„A művészet segít eligazodni az életben” – Interjú Barta Péter informatikai szakemberrel és műgyűjtővel

„A kultúra maga az élet” – A legizgalmasabb kihívás megértetni: nem úgy van, hogy az élet érdekes, színes, vonzó, a kultúra meg egy másik bolygón pár bölcsész ügye – vallja Winkler Nóra.

Bojár Gábor, a Graphisoft alapítója – Hoztam kávét, 2. évad 7. rész

A Káli Art Inn méhecskéje szorgosan dolgozik, és közben mosolyog – Az Art is Business Díj Vállalati kategóriájának győztese

Azt támogatjuk, amit a munkatársak választanak – Interjú Horn Péterrel, a B. Braun Magyarország vezérigazgatójával

Hal helyett inkább hálót szeretne adni, amivel majd halat tudnak fogni – Interjú Gauder Milán üzletemberrel, az Átrium társtulajdonosával, aki úgy döntött, egy időre közös ügyek és társadalmi célok szolgálatába áll.

Befektetés, szenvedély és misszió – Beszélgetés Einspach Gáborral és Jaksity Györggyel

„A támogatás számunkra személyes ügy” – Interjú Kósi Gáborral és Kósiné Mihálkovics Edittel, az Art is Business „Forprofit mecénás” Díjának nyerteseivel

Bőségesen megtérül minden támogatás – Interjú Kovács Nimróddal, a Kovacs Nimrod Winery tulajdonosával

„Csak olyan vállalkozásba fektetek, amelyik jobb hellyé teszi a világot” – Interjú Küllői Péterrel

Az a pár évtized, amit a Földön töltünk, ne múljon el haszontalanul! – Polgár András az adakozás örömeiről

Egy mecénás gesztusa – Radnóti Zsuzsa az érdekmentes gondolkodásról – Interjú Radnóti Zsuzsa dramaturggal, a Kulturális mecénás díj 2019 nyertesével

„Napi szükségletem, hogy segítsek” – Interjú Rényi Andreával, az Art is Business Díj Mecénás kategóriájának nyertesével

„Izgat a hétköznapi létezés banális esztétikája” – Interjú Simó Györggyel

„Azért támogatom a fiatal tehetségeket, hogy ők ne kerüljenek olyan helyzetbe, mint én” – Az Art is Business Díj Forprofit mecénás kategóriájának nyertese Sófi József, a Szegedi Tehetségekért Közhasznú Alapítvány létrehozója.

Magánmúzeum a felújított Kőrössy-villában – Szabó András: „Nem lehet valaki sikeres vállalkozó közösségi küldetéstudat nélkül.”

A kultúra támogatása az örömszerzés jegyében – Interjú Szamos Gabriellával, a Szamos a Kultúráért Alapítvány elnökével

Kortárs képzőművészet a jog világában – Beszélgetés Szamosi Katalinnal, az SBGK Ügyvédi és Szabadalmi Iroda elnökével, a Fiatal magyar kortársak kamarakiállítások kezdeményezőjével

Dr. Vasas Norbert: Életem szerves része a művészet – Beszélgetés az Art is Business Díj Forprofit mecénás kategóriájának nyertesével

„A művészet a kerek, szép élet fontos része” – Interjú Walter Katalinnal, az Art is Business Díj 2025 Mecénás kategóriájának nyertesével