„Nekem Budapest kisvárosok békés együttélését jelenti”

A Szegváron született Grecsó Krisztián író, költő és dalszerző, akinek a regényei megjelentek arabul, csehül, németül, horvátul, lengyelül, szlovénul, törökül és oroszul is.

Milyennek látja Budapest kulturális, azon belül irodalmi-színházi életét?

Még viszi a lendület, de baj van vele. A kultúra olyan, mint a mezőgazdaság: ha nem ápolják, nevelik, védik a földet egészében, a gaz nem áll meg a telekhatáron.

Grecsó Krisztián (fotó: Falus Kriszta)

Milyen a személyes viszonya a fővárossal?

Nekem Budapest közel harminc kisváros békés együttélését jelenti. Szeretem, hogy a kerületeknek van saját arcuk, hangulatuk, atmoszférájuk. Mi Újlipótváros és Angyalföld határán élünk, a Pannónia malom működött a házunk helyén, egy saroknyira még húsz éve is ipari terület volt. Gyárak, sínek. Munkásemberek álmodtak itt szép életet. Folyton változó, befogadó kerület ez, ahol mindig sokféle világ keveredett. A díszpolgári cím [Budapest XIII. kerületének díszpolgára] nagy tisztesség, és azt is jelenti: megérkeztem ide. Büszke vagyok rá!

Milyen irodalmi élményt ajánlana egy külföldi számára Budapesten?

Szerintem akkor teszi a legjobban, ha kóborol és hagyja működni a fantáziáját. Meglesz az Ulpius-ház élménye a Várban, csak elég Szerb Antalt kell hozzá forgatni, de Krúdy Pestje is lélegezni fog, vágtat a vörös postakocsi, Márai kárhoztatott Budája is odakacsint. Olvasni kell, meg egy jó térkép sem árt és némi figyelem. Szerencsére vannak vezetett séták is, amelyek fontos helyeket érintenek. [A Várnegyed-beli Hunfalvy utca – Ilona lépcső sarkánál van egy mesebeli műemléképület, álmaink Ulpius háza, ahol a – legenda szerint – Szerb Antal Utas és holdvilág című regénye kezdődik.]

Az Ulpius villa a Hunfalvy utcában (forrás: pestbuda.hu)

Hogyan érzékelteti a mai Budapest hangulatát egy Grecsó-mű?

Ez két műben is olvasható. A Pál utcai fiúk színpadi átírása [a Vígszínházban futó zenés játék], ami tisztelgés Molnár Ferenc előtt, arról szól, hogy mit jelent szeretni egy várost és benne a hazát. Nagyon más tükröt tart a Katona József Színházban a Tíz eszkimó, ahol a sorsukat keresik a város felső tízezréhez tartozó emberek.

A cikk a Birth of a Metropolis című kiadványban jelent meg, amely az Art is Business és a Budapest Brand partnerségével valósult meg a Budapest 150 ünnepi sorozat részeként. 

Lásd még:

Budapest Jazz Club – Grammy-díjas óriások fellegvára régi, nyitható tetővel

„Már akkor tudtam, amikor először megláttam, hogy itt kell Wagnert játszani”

– Beszélgetés Fischer Ádámmal

Műfajokon átívelő kulturális olvasztótégely, amiért érdemes elhagyni a belvárost

A táncművészet otthona

„Bár Budapest európai város, mégis érződik rajta a keleti fűszer”
– Beszélgetés Kőszeghy Flórával

Art Quarter Budapest: sörfőzdéből lett kortárs művészeti központ

Toldi mozi – minden nap olyan, mint egy alternatív filmfesztivál

„Az igazi kihívás mindig festés közben történik”
– Interjú Szűcs Attilával

Szemrevaló galériák Budapesten

„A városnak te vagy a kovásza”
– Street Art Budapesten

Kulturális kalandok kavalkádja a Bartók Béla Boulevard-on

Kávéházi kultúra a magyar irodalom nyomvonalán

Jurányi Produkciós Közösségi Inkubátorház, a független alkotók és produkciók befogadója
– A Házban ma már havi negyven-ötven előadást tartanak négy játszóhelyen.

Madaras Gergely a „budapesti arany háromszögről”, ahol minden sarkon akad zenéhez kapcsolható dolog

Magyar Zene Háza – zenés oázis a Ligetben

Trafó – színház a senki földjén

A díva a boldogító igent is az Operaházban mondta ki
– Interjú Rost Andreával

„Azt elfelejtettem mondani, hogy szebb sem lehet”

Fürdőző Budapest

Budapest, a kávéváros

Budapest, a szórakoztató város

Nemzeti művészet

Az új korszak mecénásai

Társas körökkel a kultúráért

Ipari fejlődés

Új lehetőségek a tömegközlekedésben

Építészeti megújulás

Budapest születése

Budapest a múltból táplálkozik, de a jövőbe tekint

Nyitókép: Grecsó Krisztián (fotó: Falus Kriszta)