„Külön kis világ, amely mindig más volt, mint az ország maga”
A Fővárosi Állat- és Növénykert Budapest, sőt egész Magyarország egyik leglátogatottabb turistalátványossága, amely az év mind a 365 napján nyitva tart.
1866-os megnyitásától az 1950-es évekig ez volt az egyetlen állatkert az országban, és ma is a legnagyobb gyűjteménnyel bír. Egykori főigazgatója, Persányi Miklós , aki két részletben összesen 22 évig állt az intézmény élén, így fogalmazott róla egy könyvhöz írt előszavában: „Külön kis világ, amely mindig más volt, mint az ország maga, és mindig is különbözni fog a kerítésen kívüli várostól, amely már régen körülnőtte.”
Az első évtizedekben a kert fénye fokozatosan megkopott. Újjáépítését 1909-ben kezdték meg Lendl Adolf koncepciója alapján, majd 1912-ben másodszor is megnyitották. A ma is álló építmények többsége (például a Főkapu, a Nagyszikla és az Elefántház) erre a második megnyitóra készült. Az intézmény az akkori Európa legkorszerűbb állatkertjévé vált, a második világháború azonban itt is hatalmas pusztítást okozott. Budapest ostroma után kétezer állatból mindössze tizenöt maradt életben, és a legtöbb épület jelentős károkat szenvedett.
A Főkapu (fotó: Bagosi Zoltán, Fővárosi Állat- és Növénykert)
Pótlásukra az 1950-es, '60-as években a kor uralkodó építészeti stílusában emeltek új állatházakat. Ezek közül több már nincs meg, az 1952-ben átadott, eredetileg a madarak teleltetésére szolgáló Xántus János-ház viszont azóta is áll, bár ma a délkelet-ázsiai állatvilágot mutatják be ott.
Az 1990-es évek közepén újabb rekonstrukció kezdődött, főként a régi, műemlék épületeket igyekeztek helyreállítani. A cél az volt, hogy ismét eredeti szépségükben pompázzanak, ugyanakkor megfelelő, korszerű férőhelyet nyújtsanak az ott elhelyezett állatoknak. Emellett épültek új épületek is, például a Bonsai pavilon 1998-ban és a Szavanna komplexum 2008-ban.
A Pálmaház (fotó: Bagosi Zoltán, Fővárosi Állat- és Növénykert)
A páratlan műemléki környezet önmagában is kulturális értéket képvisel: az Állatkert területén található szobrokhoz és állatházakhoz hasonlóval nem sok intézmény büszkélkedhet a világon. Emiatt adta magát az ötlet, hogy az eredeti funkciókon túl kulturális programokat is szervezzenek a látogatóknak.
Évszázados hagyománya van például az állatkerti koncerteknek, zenés programoknak, és a távoli tájak egzotikus vadvilága mellett az ottani kultúrát is igyekeznek bemutatni. Augusztusban évről évre Állatkerti Fesztivált tartanak, olyan családi és ismeretterjesztő programokkal, amelyek a természetvédelmi tevékenység mellett az Állatkert gazdag múltját is bemutatják.
A cikk a Birth of a Metropolis című kiadványban jelent meg, amely az Art is Business és a Budapest Brand partnerségével valósult meg a Budapest 150 ünnepi sorozat részeként.
Lásd még:
Kassák Múzeum: Álomgyűjtők és kísérleti filmek az avantgárd jegyében
Mixát – kulturális mixerek bázisa a Mikszáth térnél
„Nekem Budapest kisvárosok békés együttélését jelenti”
New York Café: egy szelet magyar irodalom a világ legszebb kávéházában
Budapest Jazz Club – Grammy-díjas óriások fellegvára régi, nyitható tetővel
„Már akkor tudtam, amikor először megláttam, hogy itt kell Wagnert játszani”
– Beszélgetés Fischer Ádámmal
Műfajokon átívelő kulturális olvasztótégely, amiért érdemes elhagyni a belvárost
„Bár Budapest európai város, mégis érződik rajta a keleti fűszer”
– Beszélgetés Kőszeghy Flórával
Art Quarter Budapest: sörfőzdéből lett kortárs művészeti központ
Toldi mozi – minden nap olyan, mint egy alternatív filmfesztivál
„Az igazi kihívás mindig festés közben történik”
– Interjú Szűcs Attilával
Szemrevaló galériák Budapesten
„A városnak te vagy a kovásza”
– Street Art Budapesten
Kulturális kalandok kavalkádja a Bartók Béla Boulevard-on
Kávéházi kultúra a magyar irodalom nyomvonalán
Jurányi Produkciós Közösségi Inkubátorház, a független alkotók és produkciók befogadója
– A Házban ma már havi negyven-ötven előadást tartanak négy játszóhelyen.
Madaras Gergely a „budapesti arany háromszögről”, ahol minden sarkon akad zenéhez kapcsolható dolog
Magyar Zene Háza – zenés oázis a Ligetben
Trafó – színház a senki földjén
A díva a boldogító igent is az Operaházban mondta ki
– Interjú Rost Andreával
„Azt elfelejtettem mondani, hogy szebb sem lehet”
Budapest, a szórakoztató város
Új lehetőségek a tömegközlekedésben
Budapest a múltból táplálkozik, de a jövőbe tekint
Nyitókép: az Elefántház (fotó: Bagosi Zoltán, Fővárosi Állat- és Növénykert)
Szenvedélyesen szeretjük a kultúrát, a művészeteket és a stratégiai gondolkodást. Ez ingyen van. A lapkiadás és az online magazin működtetése azonban pénzbe kerül. Kérjük, ha teheti, támogassa az Art is Business hiánypótló munkáját!
2025 decemberében jelentetjük meg A mecenatúra 125 éve 1900-tól napjainkig című kiadványunkat.
Támogassa a kiadvány létrejöttét, legyen Ön is mecénás!
