„Városi falu” – A legfontosabb nép- és világzenei helyszín
Budapest igazi folkfőváros, ahol a mezőségi muzsikák, a balkáni fúvósok és a roma közösségek zenéje békésen megfér egymás mellett.
Ennek a színes zenei világnak az egyik első számú központja a közel 30 éve alapított Fonó, amely az újbudai Sztregova utcában olyan, mint egy városi falu: napról napra megtöltik a táncházak, a kötetlen örömzenélések, a világzenei és a jazzkoncertek. Programjában a legnagyobb nevek mellett a fiatal tehetségek, a kísérletezés és az új utak is helyet kapnak.
Mivel egy korábbi ipari létesítményből alakították át, a városközponttól valamivel messzebb található, de a Deák térről alig fél óra alatt, átszállás nélkül oda lehet jutni tömegközlekedéssel is. A Fonó közönsége részben vele együtt öregedett, de az utóbbi években sok energiát fordítanak arra, hogy a fiatalokat is megszólítsák. Valamikor ez volt az egyetlen népzenei-világzenei hely Budapesten, azóta jó néhány hasonló klub alakult közelebb a belvároshoz, de ettől függetlenül nincs okuk panaszra, táncházaikat és koncertjeiket rendszeresen több százan látogatják.
Fotó: Kun László / FonóFennállásuk során vendégül látták már a Kárpát-medence összes fontos művészét a Rábaköztől Moldváig. Emellett működtetnek egy lemezkiadót is, amely alapítása óta több mint 300 albumot jelentetett meg, a WOMEX a Top Label listán a régió egyetlen szereplőjeként jegyzi. Saját stúdiójukban eddig közel 2000 órányi népzenét rögzítettek a magyar nyelvterület minden részéről. A Hagyományok Házával közösen, Utolsó Óra néven megszervezték az elmúlt időszak legnagyobb – Európában egyedülálló – népzenei gyűjtését, amelynek anyagából 50 lemezes sorozatot adtak ki.
Fotó: Kun László / FonóA fentiek azért különösen fontosak, mert a mai, modern társadalomban már vidéken is egyre kevésbé tartják a hagyományokat. Emiatt az a veszély fenyeget, hogy ha nem tesznek ellene semmit, az idősebb generációk kihalásával a pótolhatatlan népdalkincs örökre elvész. A Fonó viszont minden erejével azon van, hogy megőrizze az utókornak. Tevékenységüket többek között Magyar Örökség és Prima Primissima Díjjal is elismerték.
Fotó: Kun László / FonóHitvallásuk szerint – még ha ez kissé szentimentálisan hangzik is – a népzene és a néptánc végső soron mindenkinek a vérében van. Persze ez nem garancia arra, hogy mindenki szereti is, mindazonáltal magyarként valószínűleg senki nem érezné magát idegennek egy magyar táncházban. De annak a külföldi turistának sem érdemes kihagynia a Fonó programjait, aki nyitott az újdonságokra és más népek hagyományainak megismerésére: ennél autentikusabb helyszínt aligha találhat erre Budapesten.
A cikk a Birth of a Metropolis című kiadványban jelent meg, amely az Art is Business és a Budapest Brand partnerségével valósult meg a Budapest 150 ünnepi sorozat részeként.
Lásd még:
Unikális kulturális központ a város szívében
Világszínvonalú koncertterem, jazzklub és zenei információs központ egy helyen
„Nagyon kevés olyan helyet találni, mint amilyen Budapest”
– Interjú Mundruczó Kornéllal
Európában nincs hasonló hely – A Gólem Színház
Baruch Spinoza szellemében – A Spinoza Színház
A38: Az egykori kőszállító uszályból lett koncerthajó
Az egyik legkülönlegesebb koncerthelyszín ott található, ahol nem is gondolnád
„Külön kis világ, amely mindig más volt, mint az ország maga”
„A magyar kultúrából táplálkozom”
Q Contemporary – kulturális híd a budapesti Champs-Élysées-n
„Buda és Pest olyan, mintha egyszerre két helyen élnél, de egy városban”
Kassák Múzeum: Álomgyűjtők és kísérleti filmek az avantgárd jegyében
Mixát – kulturális mixerek bázisa a Mikszáth térnél
„Nekem Budapest kisvárosok békés együttélését jelenti”
New York Café: egy szelet magyar irodalom a világ legszebb kávéházában
Budapest Jazz Club – Grammy-díjas óriások fellegvára régi, nyitható tetővel
„Már akkor tudtam, amikor először megláttam, hogy itt kell Wagnert játszani” – Beszélgetés Fischer Ádámmal
Műfajokon átívelő kulturális olvasztótégely, amiért érdemes elhagyni a belvárost
„Bár Budapest európai város, mégis érződik rajta a keleti fűszer”
– Beszélgetés Kőszeghy Flórával
Art Quarter Budapest: sörfőzdéből lett kortárs művészeti központ
Toldi mozi – minden nap olyan, mint egy alternatív filmfesztivál
„Az igazi kihívás mindig festés közben történik”
– Interjú Szűcs Attilával
Szemrevaló galériák Budapesten
„A városnak te vagy a kovásza”
– Street Art Budapesten
Kulturális kalandok kavalkádja a Bartók Béla Boulevard-on
Kávéházi kultúra a magyar irodalom nyomvonalán
Jurányi Produkciós Közösségi Inkubátorház, a független alkotók és produkciók befogadója
– A Házban ma már havi negyven-ötven előadást tartanak négy játszóhelyen.
Madaras Gergely a „budapesti arany háromszögről”, ahol minden sarkon akad zenéhez kapcsolható dolog
Magyar Zene Háza – zenés oázis a Ligetben
Trafó – színház a senki földjén
A díva a boldogító igent is az Operaházban mondta ki
– Interjú Rost Andreával
„Azt elfelejtettem mondani, hogy szebb sem lehet”
Budapest, a szórakoztató város
Új lehetőségek a tömegközlekedésben
Budapest a múltból táplálkozik, de a jövőbe tekint
A nyitókép forrás: Kun László / Fonó
Szenvedélyesen szeretjük a kultúrát, a művészeteket és a stratégiai gondolkodást. Ez ingyen van. A lapkiadás és az online magazin működtetése azonban pénzbe kerül. Kérjük, ha teheti, támogassa az Art is Business hiánypótló munkáját!
2025 decemberében jelentetjük meg A mecenatúra 125 éve 1900-tól napjainkig című kiadványunkat.
Támogassa a kiadvány létrejöttét, legyen Ön is mecénás!
