Lengyel, magyar – két jó barát…

Így szól a mondás, amit Lengyelországban és Magyarországon is a legtöbben ismernek, és ha a világ bármely pontján egy lengyel és egy magyar találkozik, jó eséllyel előbb vagy utóbb elhangzik a két nép történelmi barátságára utaló mondat.

A lengyel és a magyar királyság ugyanis évszázadokon keresztül szomszédok voltak, és ez idő alatt a lengyelek alacsonyabb létszámmal bár, de megjelentek Magyarországon, a XVIII. századtól pedig már jelentős kisebbségként tartották őket számon. Az 1848-49-es szabadságharcban lengyel katonák is harcoltak a magyarok oldalán, a legismertebb közülük Bem József volt. A második világháború során több mint százezer lengyel menekült érkezett Magyarországra: a túlélők közül a legtöbben a háború végét követően visszatértek a hazájukba, de egy részük az országban maradt. A lengyel kisebbség gyökerei a szlovák határ mellett található, 1943-ra megszűnt Derenk nevű településre, valamint a XI. század második felétől a ma már Budapest X. kerületét jelentő Kőbányára vezethetőek vissza, ahol jelenleg a Lengyel Közművelődési Központ működik, és itt található a lengyel nemzetiségi templom is. 

A Lengyel Intézet Budapesten (forrás: Lengyel Intézet)

Becslések szerint jelenleg 10-12 ezer lengyel nemzetiségű ember él Magyarországon, közülük nagyjából 5000-en Budapesten. A kulturális élet talán legismertebb lengyel származású alakja Sutarski Konrad író, aki 1965 óta lakik Magyarországon, a felesége magyar, ő pedig kettős állampolgár. 2012-ben Lengyel zászló Magyarországon címmel adták ki válogatott írásait a magyarországi lengyelség közelmúltjáról és jelenéről. Egyszerre emlegetik a lengyel kultúra magyarországi és a magyar kultúra lengyelországi nagyköveteként. A vizuális kultúra területéről a grafikus- és plakátművész Szyksznian Wanda nevét érdemes megemlíteni, aki Budapesten született, az édesapja lengyel. Ő tervezte a ’60-as években legendássá vált Illés zenekar első plakátját, és később a magyarországi pop-rock műfaj egyik legismertebb lemezborító-tervezője lett.

Forrás: Lengyel Intézet

Ha a lengyel kultúra magyarországi jelenlétét keressük, akkor a 84. életévét betöltő budapesti Lengyel Intézetben biztosan jó helyen járunk: 1939-ben ugyanis az első külföldi kulturális intézetként nyitotta meg a kapuit Budapesten, ezzel a világon működő egyik legrégebbi Lengyel Intézet státuszt is kiérdemelte. Az intézmény 1964-ben került át mai székhelyére, az Andrássy út és a Nagymező utca sarkán található épületbe, a szomszédban pedig megnyitották a mai napig emlegetett kultikus lengyel boltot. A későbbiekben bezárt bolt helyén jött létre 1999-ben az intézet részeként a Platán Galéria, amely működésének közel huszonöt éve során Lengyelországból érkező képzőművészek fontos kiállítóhelyévé, valamint lengyel–magyar képzőművészeti együttműködések befogadó helyszínévé vált. A Lengyel Intézet 1993 óta évente megrendezi a Lengyel Filmtavaszt, ahol a kortárs lengyel filmek legjobbjait mutatják be a magyar közönségnek. A képzőművészet és a filmek mellett az intézet aktív szerepet játszik a lengyel színházi darabok népszerűsítésében és a magyar fordításban is megjelent lengyel írók promócióiban. Közreműködésüknek köszönhető, hogy a lengyel irodalom fontos képviselői rendszeresen jelen vannak a BudapestiNemzetköziKönyvfesztiválon, valamint az is, hogy lengyel komoly- és könnyűzenei produkciók sora kerül be a Budapesti Tavaszi Fesztivál, a Sziget Fesztivál és más népszerű rendezvénysorozatok műsorkínálatába.

Tadeusz Rolke: A pillanat művésze című kiállítás a Lengyel Intézetben (forrás: Lengyel Intézet)

A fővárosban járva a Lengyel Intézet és a Platán Galéria mellett érdemes még betérni a lengyel kultúra budapesti kikötőjeként emlegetett Gdansk Bookstore Caféba a XI. kerületi Bartók Béla úton, ahol új és használt lengyel nyelvű könyvekkel, újságokkal, irodalmi és képzőművészeti kiadványokkal, valamint különleges lengyel italokkal és ételekkel (például żurek levessel, pierogival és marinált heringgel) várják a kultúra és gasztronómia kedvelőit.

A lengyel–magyar barátság napját március 23-án ünneplik. Idén ezen a napon adták át a Lengyel Intézet kezdeményezésére készült zenélő Chopin–Liszt padot, amely a városligeti Promenádon kapott helyet. Az „okos” utcabútorok gyártásával foglalkozó magyar start up, a KUUBE Hungary Kft. által fejlesztett pad Farkas Gábor magyar zongoraművész előadásában játssza le a lengyel és a magyar zeneszerző műveit. 

Fotó: KUUBE Hungary és Kurcz Lőrinc

Szintén a lengyel–magyar barátság napján jelentettek meg 25 magyar zenész közreműködésével egy lengyel feldolgozáslemezt Deska címmel, ami a tíz dal vágódeszkán történő feldolgozására és újratálalására utal, ráadásul lengyelül és magyarul is ugyanazt jelenti. Az album kronológiailag és műfajilag is széles repertoárt ölel fel: Chopintől az 1980-as évek ikonikus lengyel előadóin át egészen a mai ismertebb és alternatív előadókig a legkülönbözőbb dalok remixeit hallhatjuk.

A cikk a Birth of a Metropolis című kiadványban jelent meg, amely az Art is Business és a Budapest Brand partnerségével valósult meg a Budapest 150 ünnepi sorozat részeként. 

Lásd még:

Nyitottság és sokszínűség: brazilok Budapesten

Velázquez, El Greco, Goya, Murillo, filmhét, irodalom, salsa és tapas

Utazás a New York–Budapest tengelyen

Kínaiak Budapesten – egyre nyitottabbá váló közösség

Ír parádé, zene, pubok és a zöldbe öltözött Budapest

Franciák és magyarok, ha találkoznak – a trikolór két árnyalata

Három Holló Kávéház: ahol a kávé a kultúra

Budapestért rajonganak a németek

Svédek Budapesten: Raoul Wallenberg és az északi együttműködések nyomában

Könyvek, fesztiválok, biciklik: egy csipetnyi Hollandia Magyarországon

Kis közösség – nagy múltú kultúra

Olasz temperamentum Budapest vérkeringésében

Minden kultúrafogyasztó számára komfortos: FUGA

Ahol összeér a múlt a mával: Néprajzi Múzeum

Budapest tereiben járni időutazás

Régi idők földalatti tanúja

„Olyan zenéket hallhattunk ott, amelyeket addig soha”

„Városi falu” – A legfontosabb nép- és világzenei helyszín

A magyar hangversenyélet és zenei oktatás fellegvára

Liszt Ferenc Zeneakadémiája

Unikális kulturális központ a város szívében

Világszínvonalú koncertterem, jazzklub és zenei információs központ egy helyen

Színházak városa

„Nagyon kevés olyan helyet találni, mint amilyen Budapest”
– Interjú Mundruczó Kornéllal

Európában nincs hasonló hely – A Gólem Színház

Baruch Spinoza szellemében – A Spinoza Színház

A38: Az egykori kőszállító uszályból lett koncerthajó

Az egyik legkülönlegesebb koncerthelyszín ott található, ahol nem is gondolnád

„Külön kis világ, amely mindig más volt, mint az ország maga”

„A magyar kultúrából táplálkozom”

Q Contemporary – kulturális híd a budapesti Champs-Élysées-n

„Buda és Pest olyan, mintha egyszerre két helyen élnél, de egy városban”

Kassák Múzeum: Álomgyűjtők és kísérleti filmek az avantgárd jegyében

Mixát – kulturális mixerek bázisa a Mikszáth térnél

„Nekem Budapest kisvárosok békés együttélését jelenti”

New York Café: egy szelet magyar irodalom a világ legszebb kávéházában

Budapest Jazz Club – Grammy-díjas óriások fellegvára régi, nyitható tetővel

„Már akkor tudtam, amikor először megláttam, hogy itt kell Wagnert játszani” – Beszélgetés Fischer Ádámmal

Műfajokon átívelő kulturális olvasztótégely, amiért érdemes elhagyni a belvárost

A táncművészet otthona

„Bár Budapest európai város, mégis érződik rajta a keleti fűszer”
– Beszélgetés Kőszeghy Flórával

Art Quarter Budapest: sörfőzdéből lett kortárs művészeti központ

Toldi mozi – minden nap olyan, mint egy alternatív filmfesztivál

„Az igazi kihívás mindig festés közben történik”
– Interjú Szűcs Attilával

Szemrevaló galériák Budapesten

„A városnak te vagy a kovásza”
– Street Art Budapesten

Kulturális kalandok kavalkádja a Bartók Béla Boulevard-on

Kávéházi kultúra a magyar irodalom nyomvonalán

Jurányi Produkciós Közösségi Inkubátorház, a független alkotók és produkciók befogadója
– A Házban ma már havi negyven-ötven előadást tartanak négy játszóhelyen.

Madaras Gergely a „budapesti arany háromszögről”, ahol minden sarkon akad zenéhez kapcsolható dolog

Magyar Zene Háza – zenés oázis a Ligetben

Trafó – színház a senki földjén

A díva a boldogító igent is az Operaházban mondta ki
– Interjú Rost Andreával

„Azt elfelejtettem mondani, hogy szebb sem lehet”

Fürdőző Budapest

Budapest, a kávéváros

Budapest, a szórakoztató város

Nemzeti művészet

Az új korszak mecénásai

Társas körökkel a kultúráért

Ipari fejlődés

Új lehetőségek a tömegközlekedésben

Építészeti megújulás

Budapest születése

Budapest a múltból táplálkozik, de a jövőbe tekint

A nyitókép forrása a Lengyel Intézet