Piros, fehér, kék, zöld – brit–magyar kapcsolódások
A piros és a fehér szín mindkét ország zászlójában feltűnik – ehhez adódik hozzá az Egyesült Királyság esetében a kék, Magyarországnál a zöld.
És hogy miben hasonlít a két nemzetiség? Szilágyi Georgina, a British Council igazgatója a társadalmi sokszínűséget és a kreativitást emeli ki közös pontként, Marcus Goldson, Budapesten élő brit festő szerint pedig leginkább a humor köti össze a briteket és a magyarokat.
A Magyarországon élő britek száma jelenleg 3000-4000 fő – többségük Budapesten és környékén telepedett le, de vannak nagyobb közösségek a Balatonnál is. Az itt tanuló brit diákok körében az orvosi és a mérnöki képzések a legnépszerűbbek, a munkát vállalók pedig főként brit cégeknél vagy oktatási intézményeknél helyezkednek el. Vannak, akik saját vállalkozást működtetnek, de előfordul az is, hogy valaki magyar házastársa miatt él a fővárosban.
Ez utóbbiak közé tartozik Marcus Goldson, a Kenyában született brit képzőművész, aki egy londoni bárban találkozott egy újvidéki lánnyal, későbbi feleségével, akivel 1993-ban együtt költöztek Budapestre. A 90-es évek végén kezdett el akvarelleket festeni, amelyek egyre népszerűbbek lettek. Tipikus budapesti városlakókat jelenít meg hétköznapi, sokszor humoros szituációkban, bárokban, fürdőkben, utcákon, tömegközlekedésben – ezzel a város és a helyiek különleges arcát mutatja meg. Festményeit nyomatok és képeslapok formájában árulják belvárosi boltokban, fele-fele arányban veszik magyarok és külföldiek. „Saját magamnak vezetett vizuális naplóként indult a festés, szerencsés vagyok, hogy a képeimért az emberek hajlandóak fizetni”– mondja.
Forrás: Marcus Goldson Facebook-oldala (MarcusGoldsonArt)
A festés mellett 22 éve tanít részmunkaidőben rajzot és művészetet a budapesti Britannica International Schoolban. „Korábban gimnazistáknak tartottam órákat, velük sokat jártunk kiállításokra nagyobb múzeumokba és kisebb galériákba is. Most általános iskolásokat tanítok, az ő figyelmüket is felhívom arra, hogy mi történik éppen Budapest kulturális életében.”
Marcus Goldsonon kívül laknak a magyar fővárosban más brit festők, fotósok, írók, sőt, olyan művész is, aki egy angol nyelvű színházat működtet. Dafna Talmor fotóművész bár Londonban él és alkot, a budapesti Tobe Galéria képviseli. Emellett sok brit előadóművész tér rendszeresen vissza Budapestre, ezt mutatja a zenei fesztiválok lineupja és más kulturális terek programja. „A brit művészek, akár itt élnek, akár csak egy-egy produkció vagy kiállítás erejéig jönnek ide, mindenképpen színesítik a budapesti kulturális életet” – mondja a British Council igazgatója, és hozzáteszi, hogy 2023-ban sem maradt brit kötődésű programok nélkül Budapest. – Érdemes figyelni a nemzetközi művészeket is felvonultató helyszíneket, fesztiválokat: fellépett brit jazztrió a Zene Házában, kortárs táncelőadást láthattunk a Trafóban, rock és punk koncerteket az A38-on, komolyzenei hangversenyt a Müpában, hogy csak néhányat említsünk. Irodalom terén pedig a Margó Irodalmi Fesztivált, a Pestext Fesztivált és az IrodalomÉjszakáját is jó szívvel ajánlom: minden évben nemzetközi, köztük brit írókat is felvonultató programot szerveznek.”
Forrás: Marcus Goldson Facebook-oldala (MarcusGoldsonArt)
A British Council idén ünnepli magyarországi jelenlétének 60. évfordulóját. Sok mindenben változott az intézmény az elmúlt évtizedek során, de kultúraközvetítő szerepe a mai napig kiemelt jelentőségű. „Célunk a kultúrán és művészeten keresztül történő kapcsolódások elősegítése” – mesél a célkitűzésekről Szilágyi Georgina. – A közelmúltban számos partnerrel dolgoztunk együtt, például a Ludwig Múzeummal, ahol rendszeresen fordulnak meg brit művészek nemzetközi kiállításokon, legutóbb többek között Cornelia Parker és Janette Parris művei is láthatóak voltak. 2022-ben a Budapest Fotó Fesztivál keretében a Műcsarnokban nyílt meg Martin Parr brit fotóművész első magyarországi kiállítása, ami a tavalyi évünk fénypontja volt.” Emellett filmfesztiválokkal is együttműködünk: a Young Plato című brit koprodukció, egy észak-ír iskolaigazgatóról szóló dokumentumfilm nyerte a 2023-as BIDF (Budapest International Documentary Festival) egyik fődíját.”
Nemcsak a British Council, hanem Marcus Goldson is kerek évfordulót ünnepel: idén 30 éve, hogy Budapestre költöztek feleségével. „Amikor megérkeztünk, keletinek, egzotikusnak, izgalmasnak találtam a magyar fővárost. Volt benne valami kisvárosias, átlátható szerkezettel, befogadható hangulattal. Ma már sokkal több külföldi költözik ide a legkülönbözőbb országokból, és többek közt emiatt Budapest felvett egyfajta nagyvárosias jelleget. Talán nem túlzok, ha azt mondom: Kelet-Európa fővárosa lett.”
Martin Parr kiállításának megnyitója (fotó: Oláh Gergely Máté)
A kulturális események mellett a Magyarországon élő brit közösség mindennapjaiban megjelenik a jótékonykodás is mint jellegzetes brit érték. A Budapesten élő skót közösség számos karitatív tevékenységet folytat, amellyel magyar közösségeket, alapítványokat támogat. Szent András napja, valamint Robert Burns skót költő születésnapja alkalmából évente jótékonysági bált rendeznek, a bevételt beteg gyerekek megsegítésére fordítják. Az xpatloop.com, a budapesti vezető online expat hírportál szervezésében pedig egy másik brit ünnep, a Bonfire Night alkalmából szervezett rendezvényen az itt élő nemzetközi közösség felajánlásával segítenek magyar alapítványokat.
Szent András Bál Budapesten, 2023 (forrás: a BCCH / British Chamber of Commerce in Hungary Facebook-oldala)Bár az itt élő britek létszáma viszonylag alacsony, a Budapestre látogatók tekintetében az Egyesült Királyság az egyik legaktívabb küldő ország: 2022-ben közel 500 000 brit turista járt itt. A romkocsmák, a bulinegyed és az angolszász tematikájú pubok már évek óta slágereknek számítanak, a British Council igazgatója azonban azt javasolja a turistáknak, hogy fedezzék fel a sokszínű Budapestet: „Olyan helyekre látogassanak el, ahova a helyiek szívesen mennek. Ez lehet akár egy-egy kisebb galéria kiállítása (például a TOBE, a Molnár Ani, a Várfok és a Godot Galéria aktuális kiállításai), utána pedig menjenek el egy koncertre a Turbina Kulturális Központba, vagy üljenek be egy Recirquel újcirkusz-előadásra.” Marcus Goldson a művészmozikat, a VIII. kerületi kis galériákat és a tavaszi vagy kora őszi Római-partot ajánlja az ide látogatóknak.
A cikk a Birth of a Metropolis című kiadványban jelent meg, amely az Art is Business és a Budapest Brand partnerségével valósult meg a Budapest 150 ünnepi sorozat részeként.
Lásd még:
Nyitottság és sokszínűség: brazilok Budapesten
Velázquez, El Greco, Goya, Murillo, filmhét, irodalom, salsa és tapas
Utazás a New York–Budapest tengelyen
Kínaiak Budapesten – egyre nyitottabbá váló közösség
Ír parádé, zene, pubok és a zöldbe öltözött Budapest
Franciák és magyarok, ha találkoznak – a trikolór két árnyalata
Három Holló Kávéház: ahol a kávé a kultúra
Budapestért rajonganak a németek
Svédek Budapesten: Raoul Wallenberg és az északi együttműködések nyomában
Könyvek, fesztiválok, biciklik: egy csipetnyi Hollandia Magyarországon
Kis közösség – nagy múltú kultúra
Olasz temperamentum Budapest vérkeringésében
Minden kultúrafogyasztó számára komfortos: FUGA
Ahol összeér a múlt a mával: Néprajzi Múzeum
Budapest tereiben járni időutazás
„Olyan zenéket hallhattunk ott, amelyeket addig soha”
„Városi falu” – A legfontosabb nép- és világzenei helyszín
A magyar hangversenyélet és zenei oktatás fellegvára
Unikális kulturális központ a város szívében
Világszínvonalú koncertterem, jazzklub és zenei információs központ egy helyen
„Nagyon kevés olyan helyet találni, mint amilyen Budapest”
– Interjú Mundruczó Kornéllal
Európában nincs hasonló hely – A Gólem Színház
Baruch Spinoza szellemében – A Spinoza Színház
A38: Az egykori kőszállító uszályból lett koncerthajó
Az egyik legkülönlegesebb koncerthelyszín ott található, ahol nem is gondolnád
„Külön kis világ, amely mindig más volt, mint az ország maga”
„A magyar kultúrából táplálkozom”
Q Contemporary – kulturális híd a budapesti Champs-Élysées-n
„Buda és Pest olyan, mintha egyszerre két helyen élnél, de egy városban”
Kassák Múzeum: Álomgyűjtők és kísérleti filmek az avantgárd jegyében
Mixát – kulturális mixerek bázisa a Mikszáth térnél
„Nekem Budapest kisvárosok békés együttélését jelenti”
New York Café: egy szelet magyar irodalom a világ legszebb kávéházában
Budapest Jazz Club – Grammy-díjas óriások fellegvára régi, nyitható tetővel
„Már akkor tudtam, amikor először megláttam, hogy itt kell Wagnert játszani” – Beszélgetés Fischer Ádámmal
Műfajokon átívelő kulturális olvasztótégely, amiért érdemes elhagyni a belvárost
„Bár Budapest európai város, mégis érződik rajta a keleti fűszer”
– Beszélgetés Kőszeghy Flórával
Art Quarter Budapest: sörfőzdéből lett kortárs művészeti központ
Toldi mozi – minden nap olyan, mint egy alternatív filmfesztivál
„Az igazi kihívás mindig festés közben történik”
– Interjú Szűcs Attilával
Szemrevaló galériák Budapesten
„A városnak te vagy a kovásza”
– Street Art Budapesten
Kulturális kalandok kavalkádja a Bartók Béla Boulevard-on
Kávéházi kultúra a magyar irodalom nyomvonalán
Jurányi Produkciós Közösségi Inkubátorház, a független alkotók és produkciók befogadója
– A Házban ma már havi negyven-ötven előadást tartanak négy játszóhelyen.
Madaras Gergely a „budapesti arany háromszögről”, ahol minden sarkon akad zenéhez kapcsolható dolog
Magyar Zene Háza – zenés oázis a Ligetben
Trafó – színház a senki földjén
A díva a boldogító igent is az Operaházban mondta ki
– Interjú Rost Andreával
„Azt elfelejtettem mondani, hogy szebb sem lehet”
Budapest, a szórakoztató város
Új lehetőségek a tömegközlekedésben
Budapest a múltból táplálkozik, de a jövőbe tekint
Nyitóképet készítette: Lakos Máté
Szenvedélyesen szeretjük a kultúrát, a művészeteket és a stratégiai gondolkodást. Ez ingyen van. A lapkiadás és az online magazin működtetése azonban pénzbe kerül. Kérjük, ha teheti, támogassa az Art is Business hiánypótló munkáját!
